Ügyleti okiratok
A
közjegyzői
okiratoknak
alapvetően
két
típusát
különböztetjük
meg,
az
ügyleti
okiratokat
és
a
közjegyzői ténytanúsító okiratokat (közjegyzői tanúsítványokat).
Szerződések
A
közjegyzők
egyik
legfontosabb
feladatai
közé
tartozik
a
különböző
szerződések
közokiratba
foglalása,
amely
esetben
két
vagy
több
személy
nyilatkozatát
foglalja
a
közjegyző
közokiratba,
így
például:
•
kölcsön- és zálogszerződés
•
öröklési-, tartási szerződés
•
házassági/élettársi vagyonjogi szerződés
•
ajándékozási,
•
adásvételi vagy éppen
•
bérleti szerződések,
, továbbá
Jognyilatkozatok
(amely csak egy személy akaratnyilvánítását tartalmazza) mint például
•
-élettársi nyilatkozat,
•
-meghatalmazás,
•
-végrendelet,
•
-egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok közokiratba foglalása.
•
Okirat, pénz és értékpapír megőrzése
A
közjegyzőt
a
törvény
okirat,
pénz
és
értékek
megőrzésére
is
felhatalmazza.
Pénz
és
érték
bizalmi
őrzésére
csak
abban
az
esetben
jogosult
irodánk,
ha
erre
közjegyzői
okirat
készítése
során,
és
azzal
összefüggésben
keletkezett
megbízás
jogosítja
fel.
A
bizalmi
őrzés
célja
a
szerződési
feltételek
teljesítésének
biztosítéka.
A
közjegyző
őrizetében
lévő
értékek
kezelését a Közjegyzői Kamara ellenőrzi.
Az ügyleti okiratok (szerződések, jognyilatkozatok) jelentősége
A
közjegyzői
okiratok
egyik
legnagyobb
előnye
a
magánokiratokkal
szemben
azok
közvetlen
végrehajthatósága.
A
közjegyzői
okiratba
foglalt
szerződés
alapján
ugyanis
közvetlen
bírósági
végrehajtásnak
van
helye,
ha
a
kötelezett
nem
teljesíti.
Amennyiben
a
kötelezett
vagy
szerződő
fél
nem
teljesíti
a
szerződésben
vállalt
kötelezettségét,
úgy
a
hosszadalmas
bírósági
eljárás
helyett
közvetlenül
bírósági
végrehajtást
kezdeményezhet
az
okiratot
készítő
közjegyzőnél.
A
közjegyzői
okirat
így
alkalmas
arra,
hogy
a
feleket
szerződésszerű
magatartásra
kényszerítse
a
megállapodásukban
foglalt
rendelkezések
közvetlen
végrehajtásával.
A
közokirattal
tehát
egy
későbbi
per
kockázatát
is
kizárhatják a felek, ezzel pedig pénz és időt takaríthatnak meg.
A
közjegyzői
okirat
egyúttal
különleges
bizonyító
erővel
is
bír,
azaz
a
benne
foglalt
tényeket
és
eseményeket
közhitelesen
tanúsítja.
A
közjegyzői
okirat,
mint
közokirat
teljes
körűen
bizonyítja
a
benne
foglalt
rendelkezéseket,
továbbá
az
okirattal
tanúsított
adatok
és
tények
valóságát,
úgyszintén
az
okiratba
foglalt
nyilatkozatok
megtételét,
idejét
és
módját.
A
közjegyzői
okiratnak
tehát
különleges
bizonyító
ereje
van
arra
nézve
is,
hogy
a
szerződéses
nyilatkozatot
az
okiratban
szereplő
személy
megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel.
Az
ügyleti
okirat
közhitelesen
tanúsítja
az
adott
jogügyletre
vonatkozó
akaratnyilvánítás
tényét.
Ez
egyrészt
azt
jelenti,
hogy
a
közjegyző
felel
azért,
hogy
az
általa
készített
okirat
a
valóságnak
megfelelően
tartalmazza
a
közjegyző
jelenlétében
történteket
és
elhangzott
nyilatkozatokat,
másrészt
pedig azt, hogy mindez a törvény által előírt közokirat-szerkesztési szabályok betartásával történik.
A
közjegyzői
okirat
elkészítése
során
a
közjegyző
kötelessége,
hogy
meggyőződjék
a
fél
ügyleti
képességéről
és
jogosultságáról,
továbbá
valódi
szándékáról,
tájékoztassa
a
felet
a
jogügylet
lényegéről
és
jogi
következményeiről,
világosan
és
egyértelműen
írásba
foglalja
a
fél
nyilatkozatát,
felolvassa
az
okiratot
a
fél
előtt,
meggyőződjék
arról,
hogy
a
közjegyzői
okiratban
foglaltak
megfelelnek
a
fél
akaratának.
A
felolvasás
kezdő
és
befejező
időpontját
–
garanciális
okokból
–
a
közjegyzői
okiratban
is
fel kell tüntetni.
A
közjegyzői
okiratnak
különleges
bizonyító
ereje
van
arra
nézve,
hogy
a
szerződéses
nyilatkozatot
az
okiratban
szereplő
személy
megtette,
mégpedig
a
szerződésben
szereplő
helyszínen,
a
szerződésben
szereplő
módon.
A
közjegyzői
okirathoz
a
valódiság
vélelme
is
kapcsolódik,
ami
azt
jelenti,
hogy
ellenkező
bebizonyításáig
a
közjegyzői
okiratot
teljes
egészében
kiállítójától
eredőnek
kell
tekinteni.
A
közokiratban
foglaltakkal
szemben
ellenbizonyításnak
csak
annyiban
van
helye,
amennyiben
azt
a
törvény
nem
zárja
ki
vagy
korlátozza.
A
bizonyítás
során
az
köteles
bizonyítani,
hogy
a
közokirat
nem
valódi,
illetve
hogy
a
közokiratban
foglalt
tények
nem
állnak
fenn,
aki
vitatja
a
közokiratban
foglaltakat.
A
közjegyzői
okiratok
elkészítésénél
garanciális
szabály
az
okiratok
felolvasásának
kötelezettsége,
amely
az
ügyfelek
érdekében
történik
és
gyakorlati
jelentőséggel
is
bír,
ugyanis
az
aláírás,
tehát
a
jogügylet
létrejötte
előtt
ad
még
egy
lehetőséget
a
lényeges
kérdések
tisztázására,
tartalmának
megmagyarázására,
illetőleg
javítására.
A
közjegyzőnek
kötelessége
meggyőződni
arról,
hogy
az
okiratban
foglaltak
a
felek
akaratával
megegyeznek-e,
amely
leginkább
a
felolvasás
során
valósul
meg.
Azonban
jogszabály
által
megengedett
keretek
között
van
lehetőség
a
felolvasás
mellőzésére:
kizárólag
abban
az
esetben,
amikor
jogi
képviselővel
eljáró
jogi
személy
ügyfelek
kifejezetten
kérik,
hivatkozva
arra, hogy a tervezet szövegét korábban megismerték.
A
közjegyző
a
hozzá
forduló
felek
személyi
okmányainak
eredetiségét
és
érvényességét
online
ellenőrzi
a
hatósági
nyilvántartásból.
Az
okmányok
hatósági
lekérdezésével
elkerülhetőek
a
hamis,
vagy
hamisított
igazolványokkal
elkövetett
bűncselekmények,
a
közjegyzői
okiratok
így
garantálják
az
ügyfelek biztonságát.
A
közokiratok
előnye
továbbá,
hogy
a
közjegyzői
okirat
nem
selejtezhető,
nem
vész,
ugyanis
a
közjegyző
az
általa
készített
eredeti
aláírásokkal
ellátott
közjegyzői
okiratot
annak
elkészítését
követően archiválja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elektronikus Levéltárába.
Amennyiben
közjegyzői
okiratba
foglaltan
szeretne
szerződést
kötni,
vagy
bármilyen
jognyilatkozatot tenni, hívja irodánkat.
A
közjegyzői
okirat
elkészítése
előtt
kérnie
kell
a
közjegyzőtől
az
okiratszerkesztési
eljárást
tekintettel
arra,
hogy
a
közjegyzőkről
szóló
1991.
évi
XLI.
törvény
(Kjtv.)
172.
§-a
szerint
a
közjegyző
a
Kjtv.-ben
szabályozott
eljárásokban
(a
nyomban
kiállított
záradéki
tanúsítvány
kivételével)
a
fél
–
a
közjegyzőkről
szóló
1991.
évi
XLI.
törvény
végrehajtásáról
szóló
13/1991.
(XI.
26.)
IM
rendeletben
(Kjvhr.) meghatározott alakban és tartalommal előterjesztett – kérelemére jár el.
A
Kjvhr.
23/B.
§-a
szerint
a
kérelmet
írásban
formanyomtatványon
vagy
szóban
jegyzőkönyvbe
mondva
kell
előterjeszteni.
Az
a
személy,
aki
írástudatlan,
illetőleg
olvasásra
vagy
nevének
aláírására
képtelen
vagy
vak,
kérelmét
szóban
akként
is
előterjesztheti,
hogy
azt
a
közjegyző
az
okirat-
szerkesztési
eljárás
során
elkészített
közjegyzői
okiratba
foglalja.
Az
írásbeli
kérelmet
legalább
egyszerű
magánokiratként
papír
alapon,
továbbá
faxon
vagy
elektronikus
úton
lehet
előterjeszteni.
A
kérelmet
gépírással
(írógéppel
vagy
számítógéppel)
vagy
olvasható
kézírással
kell
kitölteni,
és
a
kérelmezőnek sajátkezűleg alá kell írnia.
A
felek
számától
függetlenül
eljárásonként
elegendő
egy
kérelmet
benyújtani,
melyet
elegendő
csak
az
egyik
kérelmezőnek
vagy
képviselőjének
aláírnia.
Kérelem
formanyomtatvány
a
formanyomtatványok
menüpont alatt érhető el.
Ügyleti okiratok
Dr. Burján Melinda
| Szentendre | Palánta utca 3. fsz. 2. | 2000 | Tel: 06 - 26 - 302 - 065 / 06 - 26 - 500 - 377 | Mobil: +36 - 30 - 932 - 6187
